A hazai sajtó rendszeresen foglalkozik az elvándorlás témájával, amelyet legtöbbször rendkívül súlyosnak fest le, ezek az írások, olykor még az elvándorlásra is buzdítanak. A közéletben szintén népszerű téma az elvándorlás, de itt is hasonló a helyzet.

Az ENSZ 2015-ös elvándorlásról készített adatai, azonban kevésbé festenek drámai képet. Az adatokat Jakub Marian cseh származású grafikus ábrája szemlélteti. A térkép azt mutatja, hogy az adott országban születettek, milyen arányban vándoroltak el. Vagyis a teljes lakossághoz viszonyítva, mennyien éltek külföldön.

Az Európai Unió országait vizsgálva Portugália a maga 22,3%-val a csúcstartó, de Horvátország, Írország és a balti államok is 20% körüli mutatóval rendelkeznek. A legkevesebben Spanyolországból (2,7%), Franciaországból (3,3%) és a skandináv államokból távoztak. A V4-ek közül a sort Lengyelország vezeti a maga 11,5%-val, Magyarország mutatója durván ennek a fele, 6% körül mozog. A térségben ez az egyik legalacsonyabb mutató.

Hazánkban a legnépszerűbb célpont Németország, ez egyébként egész Közép-Kelet-Európáról elmondható. A németeknél, az USA vezeti a sort, a franciáknál Spanyolország, míg a spanyoloknál Franciország a legkedveltebb célország a kivándorlók számára.

Az Európai Uniós csatlakozásunk után várható volt, hogy az elvándorlók száma növekedni fog. Ugyanis a posztkommunista országok fejlődése messze elmaradt a nyugati országokétól és hatalmas életszínvonalbeli különbségek alakultak ki. Az egyik legérézékenyebb területet mindenképpen a bérezés jelentette és jelenti napjainkban is. Azonban, ne felejtsük el az Unió  négy szabadság elvét: az áruk, a tőke, a szolgáltatások és személyek szabad mozgását. Azaz valamennyi EU-állampolgár szabadon lépheti át az országhatárokat és bárhol letelepedhet, akár hosszútávon is. Továbbá jogosult az adott ország szociális rendszer szolgáltatásaira, szabadon vállalhat munkát és nagyobb lehetőség nyílt a tanulás területén is.

Viszont az egyértelmű, hogy az ország jövője, sőt fennmaradása szempontjából a legmeghatározóbb tényezők közé tartozik, hogy a fiatalok túlnyomó többsége hazánkban képzelje el a jövőjét, itthon kamatoztassa a tudását, itthon alapítson családot.  Még akkor is, ha napjainkban a mainstream gondolkodók a keresztény-konzervatív értelemben vett családot elutasítják és nemzetek feletti Európában gondolkodnak, ezzel aláásva az itthon maradás perspektíváját.

Az elvándorlásra buzdító cikkekben, nyilatkozatokban, azok a kezdeményezések, intézkedések kerülnek a támadások középpontjába, amelyek valóban segíthetik azt, hogy a fiatalok egy biztonságos, élhető országot lássanak maguk előtt. Ahol természetesen a külföldön való munkavállalás és tanulás lehetősége, továbbra is fennáll.

Borítókép forrása: itt