A Jobbik, mint politikai termék
A politikai életet aktívan figyelő polgárok körében rendesen kiverte a biztosítékot a Jobbik fordulata. A nemrég gárdamellényben menetelő Vona Gábor ma már ott tart, hogy nem szavazza meg a kvótaellenes Alaptörvény-módosítást, cuki cicákkal fotózkodik és a pártját egy bosszúra szomjazó milliárdos oligarcha szeszélyeinek megfelelően irányítja. A Jobbik parlamenti frakciója ma már nem a szavazóit képviseli, hanem Simicska Lajos parlamenti szócsöveként funkcionál, sőt hamarosan már nemcsak baloldali összefogásról, hanem Jobbik-baloldal összefogásról is beszélhetünk. Minden emberben joggal vetődik fel a kérdés: hogy jutottunk idáig? Erre keresem a választ.
A kérdés megválaszolásához vissza kell mennünk egészen a „néppártosodás” avagy cukiságkapmány kezdetéig. A néppártosodás célja a Jobbik szalonképessé tétele volt, mivel Vona Gábor belátta, hogy egy szélsőjobboldali párt támogatottságának van egy bizonyos határa, s ha hatalomra akar jutni, valamin változtatni kell. Ennek eredményeképpen meghirdette a néppártosodást, előbb cuki vizslákkal, mostanság cuki macskákkal pózolva. A párton belül sokaknak nem tetszett/tetszik az új irány, de Vona leszámolt belső ellenfeleivel (lásd Novák Előd).
A cukiságkampány nem hozta meg a kívánt eredményt, a Jobbik nem tudta tematizálni a közéletet, nem áradtak hozzá a csalódott fideszesek tömegei, sőt a párt támogatottsága nemhogy nőtt volna, hanem mindinkább csökkent, majd eljött az Alaptörvény-módosítás ideje és a Jobbik néppártosodása (látván, hogy nem tudják megszólítani a Fidesz szavazóit) hardcore üzemmódba váltott.
2016 áprilisában még maga Vona jelentette ki, hogy aki nem áll ki a kényszerbetelepítés ellen, az hazaáruló. Ehhez képest, saját pártpolitikai érdekeit követve ő volt az, aki nem szavazta meg a kvótaellenes alkotmánymódosítást.
Vona Gábor egyre inkább elkezdett a balliberális szavazóknak kedveskedni és fundamentális ellenzékként viselkedni. A hitelességében megtépázott, lelkét vesztett pártban törésvonalak tömkelegét nyitotta meg az indentitászavaros politika.
A pártszakadás víziója egyre többször előkerült (főleg a számottevő népszerűségnövekedés hiánya miatt), s most, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Vona vezette Jobbik egy milliárdos oligarcha kottájából játszik, a vízió valósággá vált.
A néppártosodás egy politikai termékként indult, de maga alá gyűrte a Jobbikot. Vona Gábor értékesítő ügynökként szerzett tapasztalatait próbálja kamatoztatni, ugyanis maga a párt is egy termékké vált. Nem egy értékek és elvek mentén működő szövetség, hanem egy termék, amit szemrebbenés nélkül adott el a legtöbbet kínálónak.
