Nem egészen 2 nap telt el azóta, hogy a balliberális megmondó emberek, a civil társadalom krémje és a Bayer Zsolt - finom szólva is megosztó publicista - megállapodtak abban, hogy megpróbálják normalizálni a közbeszédet. Vagy legalábbis a véglények végmegszólalásait visszafogni. Legalább egy kicsit. Még látjuk magunk előtt Szél Bernadett művésznő fájdalmas, megtépázott ábrázatát, ahogy a jobboldal Chuck Norrisát kéri, hogy igazán beszéljen azokkal, akikre tud hatni – kik is ezek amúgy? -, hogy becsületszavukra megjavulnak és nem lesz kirángatás, kicibálás, felhúzás, és kerékbetörés sem. Természetesen itt csak a retorikai szintről esett szó. Ugyanis ezek eddig csak ott léteztek.
Senki nem várta, hogy 48 órán belül máris elmozdulás történik majd a status quo tekintetében, főképp nem azt, hogy az ellentétes irányba…
Így hát, kétségkívül emlékezetes nap marad május 18.-a, amikor is a magát a megfontolt, centrista, nemzetegyesítőként láttató Momentum Mozgalom szintet lépett. Nem is egyet, hanem mindjárt az utolsó előtti emeletig jutott. A sajtószabadság felkent védelmezői, munkahelyén keresték fel a számukra ellenszenves újságírót, természetesen bejelentés és meghívás nélkül.
Felfoghatnánk úgy is, hogy ők valóban megteszik, nem csak dobálóznak a szavakkal, ugyanakkor ebben a helyzetben ez elkeserítő. Elfogadhatatlan, hogy egy szerintük hazug cikk, vagy interjú okán, ők személyesen vennének elégtételt. Sőt, vesznek is. A tettlegesség csak egy hajszálnyira volt, mert felfokozott kedélyállapotban még az oly békésnek tűnő „elnökúrból” is kiszakadhat egy pofon.
A magyar pártok legpopulistábbja ezennel egyértelműen a Momentum Mozgalom lett. Gratulálunk. Noha éles volt a verseny, de a napirenden szereplő témákkal elvtelenül szembenő cselekedet - legyen az Olimpiarendezés, vagy a közbeszéd normalizálására tett kísérlet – nem állítható párhuzamba az álcukisodási kampánnyal. A MOME esetében nincsenek értékek és elvek, csak az elérhető médiafigyelem számít, ami talán – noha én bízom benne, hogy nem – hozzásegíti őket a bűvös 5% eléréséhez.
Tudom nehéz, de ezek után kell nekünk megmutatni, hogy bármennyire is viszket az a tenyér, zsebre tudjuk tenni, a konstruktív kritikusok felé pedig kinyújtani.
