​A reaktor.blogstar.hu oldalon megtalálod legfrissebb írásainkat. ;)

Náray Tamás divattervezőnek szinte második otthona Barcelona. A terrortámadás idején is ott tartózkodott. Igaz már nem érhető el az a posztja, amelyben beszámolt egy érdekes párbeszédről, de az internetes oldalaknak hála még most is fellelhető, hogy egy spanyol bolt kasszájánál sorban állva milyen bátor kijelentés hagyta el egy „bevándorló” száját!

Náray elmondása szerint egy spanyol kislány miniszoknyát viselő anyukájával állt a sorban, mikor kiszúrta a mögöttük lévő csadorba burkolt nőszemélyt, akin megakadt a szeme. Számára szokatlan volt még ez a látvány, főleg 37 fokos hőségben, így akarva-akaratlanul megkérdezte, hogy a néni miért van így beöltözve ebben a melegben.
Az anyukája minden érzelmektől és zavarodottságtól mentes választ adott a lányának. Pár mondatban elmondta, hogy a néni egy más kultúrát és vallást képvisel, mire a muszlim nő odaszúrt egy baljóslatú megjegyzést: „Pár év, és anyukád is fel lesz öltözve!”

A divattervezőt ismerve szavai nem vonhatóak kétségbe, és ha már az arab kultúrában elnyomott nő száját is elhagyja egy ilyen váteszi kijelentés, akkor időszerű lenne végre felébredni a Csipkerózsika álmunkból, mivel itt a fele sem tréfa, és a sokszor ellenőrzés nélkül beengedett migránsok pár éven belül hatalomátvételre készülnek Európa földjén!
Szent harcukat évek óta folytatják ellenünk a föld alatt szerveződő, legváratlanabbul lecsapó támadásaikkal, amelyekkel nap, mint nap rettegésben tartják a jámbor európai népet. Ez is a céljuk, hogy megtörjenek bennünket! Éljenek bármely nyugati országban, kisebbségben, no go zónás párhuzamos társadalmakban, tartsunk tőlük, és a hagyd magad, hamarabb szabadulsz elv mentén akár politikai teret is adjunk nekik, mert talán akkor nem esik bántódásunk…

Most egy huszonnégy óra leforgása alatt három helyszínen csaptak le fanatikus, fiatal muszlim férfiak, és természetesen az összes akciót magára vállalta az Iszlám Állam!
2003-ban, mikor gimnáziumi tanulmányaimat megkezdtem az eurofakt osztályban Európa nem volt ilyen beszari! A tíz új tag csatlakozására mindenki kíváncsian tekintett, és a régi nagyok között - ha nem is mindig zökkenőmentesen - de zajlottak a politikai és gazdasági folyamatok.
Most mintegy tizenöt évvel később meg mit látok: káoszt és kilátástalanságot! Gyengévé váltunk, mint a harmat, legalábbis, ami az európai értékeket, és azok védelmét illeti. Egy lezüllött, régi nagyságát elvesztett közösségre akármikor lecsaphatnak a barbárok, erre sajnos már volt példa a történelem folyása során!

Az olyannyira magabiztos muszlim nőtársamnak pedig üzenem: örülök, hogy az én ősanyáimban és a szüfrazsettekben volt annyi bátorság, hogy kivívták nekünk a szavazati jogot! S tudod, anyukám, örülök annak is, hogy minket a pasik társként kezelnek, emberszámba vesznek, nem úgy, mint titeket! Ti mintegy negyven évvel ezelőtt birkaként engedtetek a vallásfanatikusoknak, és a nadrágjaitokat csadorra cseréltétek!
S arról se feledkezz meg, hogy mi fogadtunk be titeket - bár ebben a nagy elfogadásban egyre kevésbé vagyok biztos, hála a robbanóöves arab férfiaknak – így megkérlek, hogy te, mint a kisebbség tagja idomulj a mi társadalmunkhoz és annak szabályaihoz, és otthon lázadozzál az elnyomóddal szemben, akinek ez a felvágott nyelvűség nem biztos, hogy tetszene! Amíg mi, európai nők tiszteletben tartjuk a ti állítólagos kultúrátokat, addig te is jól gondold meg milyen jóslatokba bocsátkozol! Mert lehet, hogy Merkel és Juncker a keblükre ölelnek és simogatnak benneteket, de nem mindenki fúj velük egy követ! Eleve feszült a helyzet, ne öntsetek több olajat a tűzre!

Képek forrása: news.com.au

Mia

A nagy nyári kánikula kellemes bódulatában úgy tűnhetett, már a terroristáknak sincs kedve semmi látványos akció elkövetéséhez. Holott szó sincs arról, hogy a biztonsági helyzet bármilyen szempontból javult volna Európában.  Csupán azt nem merjük kimondani, hogy 2015. november 13-a óta a terror az életünk részévé vált és lassan két éve háború zajlik Európában.

A Bataclan vendégei elleni támadás, 2015. november 13-ának éjjele még sokkolóan ért mindenkit a kontinensen. Aztán jött néhány nagyobb volumenű, hasonló eset, amik még egy kicsit talán azokat is megrendítették, akik szerint a menekültek között nincsenek terroristák és önmagában az is maga a barna eső, ha arról beszélünk, vannak olyan társadalmi csoportok Európában, akik nem tudnak és nem is akarnak velünk együtt élni. Brüsszel mégiscsak az Unió központja, a városi repülőtéren és az egyik központi metróállomáson elkövetett robbantás mellett emiatt nem lehetett elmenni szó nélkül. A nizzai teherautós támadás brutalitását szintén nem lehetett mentegetni. Utána volt még egy berliniek közé hajtó teherautó, ami Advent idején csendet és főhajtást váltott ki, majd továbbléptünk. A Manchesterben felrobbantott gyerekek újra döbbenetet váltottak ki, mert az európai kultúrában a gyerekek gyilkolása még mindig egy olyan tett, ami erkölcsileg menthetetlen. Aztán minden ment tovább a maga útján, mintha ezek az események elszigetelt egyedi jelenségek lennének.

Szép lassan az életünk szerves részévé vált a terror, a háború. Európa nagyvárosaiban katonai őrjáratok váltották fel a rendőröket. Nem vált ki különösebb megütközést, ha a Champs-Élysées járőröző katonáira valaki csak úgy golyózáport zúdít. Ha Hamburgban egy bevásárlóközpont előtt egy férfi halomra késeli az elé kerülő embereket. Ha Franciaországban egy férfi szándékosan elgázol hat katonát. Igen. Ismerjük a választ: csak egy zavarodott elméjű szegény emberről van szó. Hát persze, még igaz is a védekezés. Hiszen hogyan is lehetne ép elméjű, aki robbanóövet köt magára, aki bombát akar csempészni egy kisváros nyári szabadtéri koncertjére, aki emberek közé gázol, majd késekkel támad az esetleges túlélőkre.

Barcelona és Cambrils tegnap este újabb bizonyságát adta annak, hogy az iszlamista terror nem ismer határokat és bárhol, bármikor, bárkire lecsaphat. Nem kell hozzá bevándorlók lakta külvárosi gettó, menekülttábor, hiszen az ellenség már a falakon belül van. Szabadon járkálhatnak Európa országaiban és ott csapnak le, ahol épp kedvük van. Mert gyűlölnek és megölnek bennünket.

Miközben a tengeren túl a progresszív értelmiség ostoba módon a polgárháború felé tereli az Egyesült Államokat, Európa egyre nagyobb bajban van. Nálunk ugyanis már háború van, amit nem merünk tudomásul venni.

Maderspach A.

A hazai sajtó rendszeresen foglalkozik az elvándorlás témájával, amelyet legtöbbször rendkívül súlyosnak fest le, ezek az írások, olykor még az elvándorlásra is buzdítanak. A közéletben szintén népszerű téma az elvándorlás, de itt is hasonló a helyzet.

Az ENSZ 2015-ös elvándorlásról készített adatai, azonban kevésbé festenek drámai képet. Az adatokat Jakub Marian cseh származású grafikus ábrája szemlélteti. A térkép azt mutatja, hogy az adott országban születettek, milyen arányban vándoroltak el. Vagyis a teljes lakossághoz viszonyítva, mennyien éltek külföldön.

Az Európai Unió országait vizsgálva Portugália a maga 22,3%-val a csúcstartó, de Horvátország, Írország és a balti államok is 20% körüli mutatóval rendelkeznek. A legkevesebben Spanyolországból (2,7%), Franciaországból (3,3%) és a skandináv államokból távoztak. A V4-ek közül a sort Lengyelország vezeti a maga 11,5%-val, Magyarország mutatója durván ennek a fele, 6% körül mozog. A térségben ez az egyik legalacsonyabb mutató.

Hazánkban a legnépszerűbb célpont Németország, ez egyébként egész Közép-Kelet-Európáról elmondható. A németeknél, az USA vezeti a sort, a franciáknál Spanyolország, míg a spanyoloknál Franciország a legkedveltebb célország a kivándorlók számára.

Az Európai Uniós csatlakozásunk után várható volt, hogy az elvándorlók száma növekedni fog. Ugyanis a posztkommunista országok fejlődése messze elmaradt a nyugati országokétól és hatalmas életszínvonalbeli különbségek alakultak ki. Az egyik legérézékenyebb területet mindenképpen a bérezés jelentette és jelenti napjainkban is. Azonban, ne felejtsük el az Unió  négy szabadság elvét: az áruk, a tőke, a szolgáltatások és személyek szabad mozgását. Azaz valamennyi EU-állampolgár szabadon lépheti át az országhatárokat és bárhol letelepedhet, akár hosszútávon is. Továbbá jogosult az adott ország szociális rendszer szolgáltatásaira, szabadon vállalhat munkát és nagyobb lehetőség nyílt a tanulás területén is.

Viszont az egyértelmű, hogy az ország jövője, sőt fennmaradása szempontjából a legmeghatározóbb tényezők közé tartozik, hogy a fiatalok túlnyomó többsége hazánkban képzelje el a jövőjét, itthon kamatoztassa a tudását, itthon alapítson családot.  Még akkor is, ha napjainkban a mainstream gondolkodók a keresztény-konzervatív értelemben vett családot elutasítják és nemzetek feletti Európában gondolkodnak, ezzel aláásva az itthon maradás perspektíváját.

Az elvándorlásra buzdító cikkekben, nyilatkozatokban, azok a kezdeményezések, intézkedések kerülnek a támadások középpontjába, amelyek valóban segíthetik azt, hogy a fiatalok egy biztonságos, élhető országot lássanak maguk előtt. Ahol természetesen a külföldön való munkavállalás és tanulás lehetősége, továbbra is fennáll.

Borítókép forrása: itt

Történt egyszer a napokban, hogy egy fiatal 18 éves srác meghekkelte a BKK online jegyértékesítő rendszerét, amit e-mailben jelzett a BKK felé, majd elindult a lavina.

Röviden:

• egy etikus hekker, etikusan hekkelt (?)
• a fejlesztő T-Systems Magyarország, a szigorú belső protokolljának megfelelően feljelentést tett, hogy valaki behatolt az informatikai rendszerbe, ahol személyes adatokhoz is hozzáférhetett és előfordulhat, hogy anyagi kár is keletkezett
• a rendőrség, ahogy azt a törvények a hatóság számára előírják, a behatolót előállították, kihallgatták, azonban el is engedték
• a T-Systems vezérigazgatója bocsánatot kért és együttműködést ajánlott, ha a fiatal hekkerről bebizonyosodik, hogy valóban jóindulatúan hatolt be a rendszerbe és nem okozott vele kárt
• a BKK vezére bocsánatot kért a budapestiektől és a fél világtól
• Tarlós István vizsgálatot rendelt el az ügyben

Ez történt ez elmúlt néhány napban. Ha értelmeznem kellene az eseményeket, mindenki tette a dolgát.

Az etikus hekker (?) rámutatott a rendszer gyenge pontjára. A fejlesztő a belső szabályzata szerint járt el. A rendőrség a törvények szerint, az ügyben hibát elkövető szereplők vezetői elnézést kértek, a főnök pedig vizsgálatot rendelt el, hogy az egész egyáltalán hogy fordulhatott elő.

Valamit elfelejtettem...

A liberális dögkeselyűk a dögkút-fakenews felületeken pedig hozták, ami tőlük elvárható: diktatúrát kiáltottak, fekete autóztak, megtorlásról írtak, élhetetlen országról siránkoztak, levadászásról és hajnali elhurcolásról nyavalyogtak – csak, hogy legyen min sírni.

De vannak, akiknek ez is kevés, fullba tolják a kretént (sic!) és annak ellenére is megtartják az Occupy Oktogon (WTF? :) ) nevében meghirdetett tüntetést, hogy ennek semmi értelme. Ezek után pedig azon csodálkoznak, hogy az emberek harmada nem veszi komolyan az efféle megmozdulásokat, harmada fennhangon kiröhögi, a maradék pedig vagy nem is hallott az egészről, vagy teljesen hidegen hagyja. Biztos az emberek 99,9 százaléka hülye és csak az a 200 helikopter, aki minden marhaságért tüntetni indul.

Tanulság:

• ha egy ajtó nyitva van, nem kell bemenni a lakásba és elvenni valamit, majd szólni a bentieknek, „hogy ezt most elvihetném”, mert lehet, hirtelenjében nem megköszönik, hanem pofán vernek
• ha valaki jóindulattal segítene, pl. egy etikus hekker, nem biztos, hogy feljelenteni kell, hanem mondjuk behívni a fejlesztő csapatba, mert olyat vett észre, amit más nem
• a liberális dögkeselyűk, mindig dögkeselyűk maradnak

Szocikkal, cicákkal, Lajossal - A Kormányváltó Koalíció

A politikai életet aktívan figyelő polgárok körében rendesen kiverte a biztosítékot a Jobbik fordulata. A nemrég gárdamellényben menetelő Vona Gábor ma már ott tart, hogy nem szavazza meg a kvótaellenes Alaptörvény-módosítást, cuki cicákkal fotózkodik és a pártját egy bosszúra szomjazó milliárdos oligarcha szeszélyeinek megfelelően irányítja. A Jobbik parlamenti frakciója ma már nem a szavazóit képviseli, hanem Simicska Lajos parlamenti szócsöveként funkcionál, sőt hamarosan már nemcsak baloldali összefogásról, hanem Jobbik-baloldal összefogásról is beszélhetünk. Minden emberben joggal vetődik fel a kérdés: hogy jutottunk idáig? Erre keresem a választ.

A sértődött oligarcha és a szélsőjobboldal összeborulása

A politikai életet aktívan figyelő polgárok körében rendesen kiverte a biztosítékot a Jobbik fordulata. A nemrég gárdamellényben menetelő Vona Gábor ma már ott tart, hogy nem szavazza meg a kvótaellenes Alaptörvény-módosítást, cuki cicákkal fotózkodik és a pártját egy bosszúra szomjazó milliárdos oligarcha szeszélyeinek megfelelően irányítja. A Jobbik parlamenti frakciója ma már nem a szavazóit képviseli, hanem Simicska Lajos parlamenti szócsöveként funkcionál, sőt hamarosan már nemcsak baloldali összefogásról, hanem Jobbik-baloldal összefogásról is beszélhetünk. Minden emberben joggal vetődik fel a kérdés: hogy jutottunk idáig? Erre keresem a választ.

A Jobbik, mint politikai termék

A politikai életet aktívan figyelő polgárok körében rendesen kiverte a biztosítékot a Jobbik fordulata. A nemrég gárdamellényben menetelő Vona Gábor ma már ott tart, hogy nem szavazza meg a kvótaellenes Alaptörvény-módosítást, cuki cicákkal fotózkodik és a pártját egy bosszúra szomjazó milliárdos oligarcha szeszélyeinek megfelelően irányítja. A Jobbik parlamenti frakciója ma már nem a szavazóit képviseli, hanem Simicska Lajos parlamenti szócsöveként funkcionál, sőt hamarosan már nemcsak baloldali összefogásról, hanem Jobbik-baloldal összefogásról is beszélhetünk. Minden emberben joggal vetődik fel a kérdés: hogy jutottunk idáig? Erre keresem a választ.

Két hét, és Budapest utcái is szivárványszínben pompáznak majd pár órán át. A közelgő Budapest Pride már lassan bő egy hónapja bukkan elő a közbeszédben, és vált ki felemás indulatokat. Idehaza a melegek jogaiért való küzdelem műhisztiként van részben elkönyvelve, azonban tőlünk nyugatabbra a szerelmesek városát, Párizst a polgármestere egyenesen a homoszexuális Mekkájává tenni. De a tengerentúlon a legelvetemültebbek egészen odáig mennek, hogy egy Disney hősnőből is leszbikust faragnának.

Nemrég robbant a bomba, hogy egyes mindenféle nemi irányzatra nyitott közösségek a Jégvarázs Elza hercegnőjének a történet folytatásában barátnőt szánnának. Ha a törekvésük célt ér, akkor történelmet írnak, mivel Elza beírja magát a Disney krónikáiba úgy, mint az első leszbikus hercegnő.
Természetesen ezt a család-és gyermekvédő valamint konzervatív szervek nem hagyták szó nélkül, és az interneten elindult az aláírásgyűjtés e szinte minden értéket letaposó kezdeményezés ellen. Jó érzésű ember ugyanis nem örülne annak, hogyha a gyermekének hosszan kellene arról magyarázkodnia, hogy kedvenc mesehőse miért is egy másik hercegnőt csókolgat a mozivásznon, nem pedig egy jóképű herceget, mint mondjuk Ariel, Hamupipőke vagy Csipkerózsika!
Sőt arról is érdemes a felvetés kapcsán eszmét folytatni, hogy a kicsik lelkében ez a szokatlan látvány (a hétköznapokban apát látják anyával ölelkezni) milyen hatást válthat ki. Felébresztheti-e a kíváncsiságukat az iránt, hogy az óvoda kertjének egy eldugott szegletében azonos nemű legjobb barátjukat ismerjék meg még közelebbről. Mert ne feledjük, a gyerekek szeretik leutánozni mindazt, amit a környezetükben, a TV-ben vagy az interneten böngészve látnak!
Ha a Disney is beáll a sorba, és elmegy a végsőkig annak érdekében, hogy a saját közönsége körében elfogadtassa a másságot, akkor sokakban egy világot dönthet össze! S bár manapság divatos foggal-körömmel kiállni a melegek jogaiért, ez a húzás egy olyan filmipari óriásnak, mint a Disney vagy akár a Pixar komoly piaci bukást is eredményezhetne!

Idehaza pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy egyre inkább ráfordulunk a jövő évi országgyűlési választások első körére, hogy az egyes mérések szerint 4-5 százalékos népszerűséget is magáénak tudó Momentum Mozgalom elnöke, Fekete-Győr András – aki időnként attól sem riad vissza, hogy berontson szerkesztőségekbe, és munkájukat végző újságírókat vegzáljon – invitálta szimpatizánsait a Pride-on való részvételre. A felvonuláson, ahogy az a videóban is elhangzott, a mozgalom, mint politikai formáció kíván részt venni. Ezzel a megmozdulásukkal pedig szeretnék felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy a 21. században élünk, ahol ideje követni a trendeket, és átértékelni a házasságról alkotott képet Magyarországon is, mivel az véleményük szerint múlt századi, idejét múlt, sőt egyenesen kirekesztő.

No de akkor kérlek, engedjétek meg, hogy ebben a „momentumban” én is kifejtsem a véleményem a világszerte elharapódzó, „globális felmelegedés” melletti hullámról. A másságot természetesen el kell fogadnunk, a homoszexualitás cseppet sem új keletű jelenség. A társadalom is szemet tudott hunyni a meleg párok turbékolása fölött addig a pontig, amíg diszkréten szerették egymást. De napjainkban a híreket olvasó és gondolkodó egyszerű polgárban egyre inkább az az érzés erősödik, hogy trendivé kívánják tenni a fiatalok és a nemi identitásuk terén hezitálók körében azt, hogy egy velük azonos nemű partnerrel keressék a boldogságot és a kielégülést. De azt is látnunk kell ezzel párhuzamosan, hogy a melegek jogai iránti küzdelem sem a velük szembeni tolerancia hirdetéséről szól már!
Nem szeretném az ördögöt a falra festeni, de valahol azt érzem, hogy bizony ez a túlzásba vitt liberalizmus és korteskedés a másság mellett, valahol összecseng a 2015 nyara óta tapasztalható muszlim vallásúak inváziójával. A végső cél a keresztény értékek, a bibliai értelemben vett családmodell földbe tiprása, és ezt követően a gyökereit elvesztő Európa megkaparintása.
Ákos énekli a Miért ne gondolnék Rád? című dalában azt, hogy:

„A szavakat hazugok rágják,
És várják, hogy majd összedőlnek
Az ezredéves bástyák.”

Most mi is ennek lehetünk szemtanúi. Az értékek és a hagyományok semmibe vételének, megcsúfolásának. Egy olyan önmagából kifordult világ vesz most körbe minket sokszor, ahol pont az a cél, a „Soros” feladat, hogy azoktól a gyökereinktől megfosszanak bennünket, amelyek európaiakká, keresztényekké és nem utolsó sorban magyarokká tesznek minket.

Jelen pillanatban hazánkra, mint a V4-ek soros elnökségét viselő országra, háromszoros teher nehezedik. Immáron nemcsak a betelepítési kvóta ellen kell hadba szállnunk Brüsszellel, hanem immáron meg kell védenünk a családpolitikánkat és nemzeti identitásunkat is abban a viharban, amelynek a villámai a fejünk fölött csattognak. De amíg a kormánynál olyan kapitány foglal helyett, mint miniszterelnökünk, Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP kormány, addig biztosak lehetünk abban, hogy a tenger nem nyel el bennünket! S bár a hullámok megnyaldoshatják a fedélzetünket, mi mégis egyenesben tudunk maradni, és néhány forgással remélhetőleg mihamarabb nyugodtabb vizekre tudunk majd evezni!

Képek forrása: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala, 24.hu, hvg.hu

Mia

Kérlek, ne kövezzetek meg, nem vagyok egy nagy templomba járó, de hiszek, és mélyen felháborít az, amit a nagy „felvilágosult” Nyugaton tapasztalok! Pünkösd hétfőjét követően Párizsban, a Notre Dame előtti téren tört ki riadalom, és sok százan rekedtek az ódon, robosztus épület falai között feltartott kézzel! De ez csak a jéghegy csúcsa! Ugyancsak francia földön újabban templomrombolási hullám is végigsöpör!

Tavaly nyáron majdhogynem patakokban folyt a vér Franciaországban. Nemzeti ünnepükön, Nizzában egy teherautó hajtott a tömegbe, a terrortámadásban 84-en vesztették életüket. Majd alig pár héttel a megrázó eset után egy katolikus pap lehelte ki a lelkét egy kis vidéki templomban, miután az Iszlám Állam katonái foglyul ejtették több apácával a reggeli mise közben. Mivel az idős, 84 esztendős pap nem adta könnyen magát, ezt a támadók megelégelték, és elvágták a torkát. Tettével az áldozat beírta magát a 21. századi mártírok könyvébe.

A Nyugat természetesen hozta a formáját. Sokszor nehéz eldönteni, hogy a sokk miatt nem tudják mi a helyes lépés ilyen rémálomba illő támadások után, vagy a liberalizmus már annyira agymosottá tette az ottani társadalmakat, hogy elkönyvelik ezeket a sorozatos sorscsapásokat a multikulturalizmussal együtt járó kórtünetként, és beletörődnek abba, hogy lassan, de fokozatosan rettegniük kell a saját hazájukban.

Kevesebb, mint egy hete még a londoni csapás utáni sokkban futattam eszmét, aztán pedig döbbenten hallgattam a híreket pár nap múlva, hogy mi zajlik a Notre Dame előtti téren, és annak falai között.
Talán nem vagyok egyedül azzal, hogy nekem a Notre Dame épülete összefonódott a toronyőr szomorú történetével. A Disney által is vászonra vitt, alaposan kiszínezett históriában Quasimodo, a toronyőr Esmeralda, a cigánylány alélt testét a karjaiban tartva kiabálta, hogy „Menedék! Menedék!”
S valóban, az Úr háza azért épült, hogy menedéket nyújtson a híveknek. A szent falak között a betérők lelkileg töltekezhetnek, de a sorscsapások idején valóban a templomok és az egyház fiak nyújtottak fizikai védelmet is a rejtekhelyet és védelmet keresőknek, ha kellett az életük árán is! Elég csak a második világháború vége felé szolgálatot teljesítő Apor Vilmosra vagy Márton Áronra gondolni!

De Európa egyes szegleteiben úgy tűnik, most már valóban egy új időszámítás veszi kezdetét, ahol már a templomokban sem érezhetjük magunkat biztonságban, mert bármikor betévedhet egy katedrálisba egy olyan szélsőséges muszlim hívő, aki a szent a harc, a dzsihád nevében vérengzést rendezhet a keresztek tövében, a szentek szeme láttára!
Az meg a másik véglet mikor a rendőrök rángatják ki szabályosan a papokat és az apácákat a lebontásra ítélt kis templomokból, mert az áhítatos szolgák a több száz éves erődítmények oszlopaiba kapaszkodnak az utolsókig is, hogyha kell.

A templomrombolások, a keresztény értékek lábbal tiprása, a keresztek eltávolításának a terve mind egy-egy késdöfés Európa testébe! Az emberiség azt gondolta talán, hogy a 20. század viharai után nem jöhet már rosszabb. A koncentrációs táborok és a malenkij robot után a pokol bezárta a kapuit. De úgy tűnik nem így van!
Egy terrortámadásokkal tarkított, néma honfoglalás szemtanúi lehetünk, ahol az ellenség leginkább arctalan, és titokban, egyesek naivitást és emberségességét kihasználva építi fel a komoly hagyományokkal bíró államokban párhuzamos társadalmait. Az építkezés végén pedig ezek a társadalmak a meggyengült, erkölcsi talapzatukat elveszített országokat rövid idő alatt bekebelezhetik.

Ezért lebegjen hát örökké előttünk Robert Schumann, az Európai Unió atyjának mondása: „Európa vagy keresztény lesz vagy nem lesz!” A huszonnegyedik óra utolsó percei felé haladunk, vagy felébredünk, vagy rövid időn belül vallási és nemzeti hovatartozásunk miatt mi is üldözöttekké válhatunk! Ha lehet, fordítsuk meg gyorsan ezt a homokórát vagy törjük szét! Még talán akad néhány húzásunk!

Képek forrása: YouTube, nlc.hu